Torna izületi betegeknek. A rheumatoid arthritises betegek rehabilitációja

A tünetegyüttes mostohagyerek a reumatológiában is, sokszor vélik banálisnak, pedig a betegnek sok szenvedést okoznak a különböző testtájakon megjelenő, visszatérő izületi ill.

A hipermobiltás-szindróma legnagyobbrészt izületi problémákat okoz: ficam, rándulás, izületi gyulladás, artrózis jelentkezik, károsodik az izületek proprioceptív érzékelése. Gyakoriak még a szalagsérülések, az entezopátiás túlterheléses sérülések, a lúdtalp és a mechanikai eredetű derékfájdalom. A hipermobilitás kötőszöveti betegség is, a kötőszövet pedig testszerte megtalálható.

Gondot jelenthet a támasztó struktúrák gyengesége, például a medencefenék, a hasfal vagy a vénák tekintetében végbél előesése, sérv, visszértágulat. A kezeletlen esetekben a krónikus fájdalom jelenti a fő panaszt, ennek háttere nem teljesen tisztázott.

Az izületek hajlékonysága a gyermekkorban gyorsan, a felnőttkorban lassan, de folyamatosan csökken. Feltételezhetnénk, hogy a hipermobilitás-szindrómában szenvedő betegek tünetei csökkenek, s talán meg is szűnnek az idő előrehaladtával, de ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk.

A serdülőkorban kezdődő tünetek a felnőttkorban is megmaradnak, sőt még intenzívebbé válnak.

A betegség kezelése nem könnyű. A fájdalomcsillapítók, nem szteroid gyulladásgátlók gyakran hatástalanok. A fizioterápia — módszertől függően — enyhítheti, de akár súlyosbithatja is a tüneteket.

Torna izületi betegeknek izületet stabilizáló izometriás gyakorlatok rövid távon csökkentik a hipermobilitást és megszűntetheti a fájdalmat. Hosszútávon az izületeket körülölelő izomzatot kell erősíteni, "kontraktúrákat gyártani".

Az izületek proprioceptív érzékelését ill. A szindróma krónikus fájdalommal való fennállása esetén nagy a szekunder pszichiátriai betegségek előfordulási gyakorisága.

Fájdalomcsillapítással, kognitív viselkedésterápiával védhetjük meg a beteget attól.