Ízületi fájdalom könyökben hogyan kell kezelni
Belszervek felől kisugárzó, úgynevezett zsigeri fájdalom Kopásos ízületi megbetegedés arthrosis Az ízületi porc károsodásával jellemezhető betegség, melynek során a különböző leépülési folyamatok kerülnek előtérbe. Jelentőségét az hangsúlyozza, hogy a leggyakoribb mozgásszervi megbetegedés 50 éves kor felett. A porcszövet két fő részből áll. Van egy rugalmas sejt közötti állomány, mely döntően kollagénrostokból és proteoglikán molekulákból tevődik össze. Ebben a mátrixban találhatóak elszórtan kisebb csoportokban a porcsejtek.
Főoldal » Betegségek » Sérülések és mozgásszervi betegségek » Ízületi és kötőszöveti betegségek SLE, fibromyalgia, RA » Nem kell pihenni a könyökízület injekciós kezelése után Svéd kutatók szerint nincs szükség az ízület pihentetésére azoknál a pácienseknél, akik a könyök ízületi hártyájának gyulladása miatt glükokortikoid kezelésben részesülnek.
A tapasztalatok alapján a mozgás korlátozása nem vezet a fájdalom csökkenéséhez, a könyök működésének javulásához, vagy az életminőség javulásához.
Így kezelhető az ízületi gyulladás
A kutatócsoport szerint a kezelés után hat hónappal sem rosszabb az ízület fájdalmassága vagy funkciója azoknál a pácienseknél, akiknél elmarad a kezelés után a 48 órás immobilizáció. Évek óta alkalmazzák az intraartikuláris glükokortikoid-kezelést a könyökízületi gyulladások esetében.
Bár hatalmas mennyiségű tapasztalat áll rendelkezésre, mégis számtalan eltérő gyakorlat létezik az adagolást illetően. Az egyik ilyen bizonytalan kérdés az, hogy milyen tanáccsal lássuk el a pácienst a kezelés végén.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a térdízület gyulladása esetében kedvező hatású a órás pihentetés. A csuklóízület pihentetése viszont nem jelent előnyt, a különbség magyarázható a két ízület nagyságbéli, anatómiai és terhelési különbségeivel.
A könyök a csuklóhoz hasonlóan nem visel nagy terhelést, viszont felépítésében és mozgásában inkább a térdhez hasonlít. A pihentetési idő szükségességének tisztázásához a kutatók 90 pácienst vizsgáltak meg, akiknél előzetes sorsolás alapján engedélyezték az azonnali mozgatást a kezelés után, vagy pedig 48 órán át rögzítették az ízületet.
Mitől alakul ki a teniszkönyök?
A vizsgálat során azt tapasztalták, hogy a két csoport között sem a kezelés után egy héttel, sem pedig hat hónappal nem különbözött lényegesen az elért javulás. A kutatók arra következtettek, hogy a rögzítés nem jár lényeges előnnyel, viszont felhívták a figyelmet arra, hogy lényegesen többször tapasztalták a panaszok kiújulását azoknál, akiknél rögzítették a könyökízületet a kezelés után.
A vizsgálat azt is egyértelműen bebizonyította, hogy a kezelés hatásos, de manapság a biológiai terápiák elterjedése egyre inkább háttérbe szorítja az injekciós kezelést.
